Keresés: kétoldalú tudományos kapcsolatok

A Kínai Népköztársaság megalakulása utáni diplomáciai kapcsolatfelvétel gyors fejlődést hozott a kulturális, oktatási és tudományos kapcsolatok területén is. Magyar diákok első csoportja 1950 őszében kezdte meg tanulmányait Pekingben. Az időszakban számos magyar szakember érkezett Kínába, hogy tudásukkal az ország iparosítását segítsék.

A kétoldalú kapcsolatokban stagnálást eredményező hatvanas éveket követően új lendületet a kínai „reform és nyitás” kezdetét jelentő 1978-as pártplénum hozta meg, amely után a kétoldalú tudományos kapcsolatok ismét fejlődésnek indultak. Az új kínai vezetés érdeklődéssel tekintett a magyarországi reformokra. Számos kínai reformpolitikus, tudós (főként természetesen közgazdászok) utazott tanulmányútra Magyarországra. Erre az időszakra tehető a hivatalos kutatócsere intézményének kialakulása is. 1984-ben került sor a Magyar Tudományos Akadémia és kínai partnere közti együttműködési megállapodás aláírására, amely a két akadémia közti tudományos együttműködés feltételeit, valamint a magas szintű kutatói mobilitást szabályozza. 2016 februárjában a Kínai Tudományos Akadémia elnöke, Bai Chunli magyarországi látogatása alkalmával a két akadémia megújította az együttműködési megállapodását.

2002-ben került sor a két ország között tudományos és technológiai együttműködési szerződés aláírására. A szerződés végrehajtására a kínai Tudományos és Technológiai Minisztérium és a magyar Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (jelenleg Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal) került kijelölésre. 2016-tól új támogatási elvek lépnek életbe. Az alap továbbra is támogatja kutatói mobilitási projekteket, de emellett bevezetésre került egy új projekt-alapú támogatási forma is, amely a közös kutatásban alkalmazott technológiák továbbfejlesztését és a kutatási eredmények piacosítását hivatott elősegíteni. A legutolsó vegyes bizottsági ülésre 2016 decemberében került sor Budapesten.

A két ország egyetemei közti kapcsolatok is rendkívül megélénkültek az elmúlt 16 évben: szinte az összes magyar egyetem kapcsolatban áll kínai egyetemekkel, számos együttműködési megállapodás született közös kutatásról, oktatói- és hallgatói mobilitásról. 2006-ban került sor az Eötvös Loránd Tudományegyetemen az első egyetemközi magyar-kínai közös kutatólaboratórium felavatására.

A kínai állam egyre több ösztöndíj-lehetőséget kínál a magyar diákok, köztük a tudományos utánpótlás, vagyis a doktori képzésen részvevő hallgatók számára, míg a magyar állam a kínai hallgatók, köztük a doktori hallgatók számára is, a 2013-ban megalakított Stipendium Hungaricum ösztöndíjas helyeivel biztosít tanulási lehetőséget Magyarországon.

2013 végén a Nemzeti Innovációs Hivatal és a Külföldi Szakemberek Állami Hivatala között aláírásra került megállapodás értelmében magyar szakemberek a kínai fél támogatásával utazhatnak Kínában, amennyiben a szakértői feladatok ellátására kiírt pályázatot elnyerik.

A 2014 februárjában lezajlott miniszterelnöki látogatás alatt két akadémiaközi szerződés került aláírásra. A Kínai Tudományos Akadémiával aláírásra került a közös laboratóriumok létesítésről, míg a Kínai Társadalomtudományi Akadémiával „Modern Magyarország és Kína” kutatói hálózatra és kapcsolódó kutatási projektek támogatására vonatkozó megállapodás. 2016-ban a Magyar Tudományos Akadémia Wigner Fizikai Kutatóintézete és a Kínai Tudományos Akadémia Modern Fizikai Kutatóintézete között közös laboratórium került kialakításra.

Fontosabb partnerszervezetek:

Kínai Tudományos Akadémia

http://english.cas.cn/

Külföldi Szakértők Állami Hivatala

http://en.safea.gov.cn/

Kínai Tudományos és Technológiai Szövetség

http://english.cast.org.cn/

Kínai Ösztöndíj Tanács

http://en.csc.edu.cn/