Magyarország Nagykövetsége Peking

A kínai gazdasági kapcsolatok a Keleti Nyitás programjának meghirdetésével új lendületet kaptak. Az utóbbi évek ennek megfelelően számtalan sikert hoztak Magyarországnak a kínai relációban. A két ország nemzeti bankja valutacsere-megállapodást kötött, export-import bankja hitelkeret-szerződésről és közép-európai befektetési alapról állapodott meg. Kiemelkedő jelentőségű infrastruktúra-fejlesztési projekt a Budapest és Belgrád közötti vasútvonal korszerűsítése, amely többségben kínai finanszírozásból valósulhat meg. Szintén sikerként könyvelhető el, hogy 2015-től kezdődően újraindult közvetlen légi összeköttetés Peking és Budapest között, amelynek köszönhetően 2015-ben közel 40%-os növekedés volt tapasztalható a hazánkba látogató kínai turisták számában.

A politika eredményessége mérhető még a Magyarországon jelen lévő kínai befektetők számában is. Budapesten nyitotta meg a Bank of China (BoC), Kína egyik legnagyobb kereskedelmi bankja közép- és kelet-európai regionális központját, amely egyben a kontinens ötödik Renminbi-klíring központjaként funkcionál. A Wanhua Industrial Group felvásárolva a magyar BorsodChem Zrt. vegyipari vállalatot, létrehozta a világ harmadik legnagyobb izocianát-gyártóját, befektetéseivel pedig Európa legnagyobb kapacitású TDI üzemét. A Huawei infokommunikációs nagyvállalat magyarországi leányvállalatán keresztül egész Európát Huawei-termékekkel ellátó összeszerelő központot (Huawei Europe Supply Center), illetve Biatorbágyon az európai régiót kiszolgáló logisztikai központot üzemeltet (Huawei Europe Logistic Center). Székesfehérváron hozta létre európai gyártóüzemét a gumiprésgép-gyártás terén tevékenykedő Himile, emellett 2016 során került bővítésre a számítástechnikai eszközöket gyártó Lenovo, valamint a világ vezető autóipari beszállítói közé tartozó Yanfeng magyarországi gyártóüzeme. Joggal említhető továbbá a China BBCA Group Corporation által Szolnokon megalapításra kerülő citromsavgyárának és a kínai BYD Komáromban létrehozásra kerülő első európai elektromos buszgyárának projektje is.

A kétoldalú gazdasági kapcsolatok főbb mutatói a Statisztikai adatok harmadik pontjában találhatóak. [link]

Főbb kétoldalú gazdasági megállapodások

Beruházás-védelmi és kettős adóztatást kizáró megállapodás (1991)
Polgári és kereskedelmi jogsegély egyezmény (1995)
Megállapodás Magyarország felvételéről az ADS (Approved Destination Status) országok közé (2003)
Gazdasági együttműködési megállapodás (2004)
Hitel megállapodás az Eximbank és a Kínai Export-Import Bank között (2013)
Bilaterális devizacsere keret-megállapodás a Magyar Nemzeti Bank és a kínai jegybank között (2013, megújítva: 2016)
Egyetértési Nyilatkozat Magyarország Kormánya és a Kínai Népköztársaság Kormánya között a Selyemút Gazdasági Övezet és a 21. Századi Tengeri Selyemút kiépítésének közös előmozdítása területén történő együttműködés tárgyában (2015)

Kiemelt magyar vonatkozású szektorok