1. Kínai élelmiszer-piac bemutatása
A mezőgazdaság és az élelmezésbiztonság Kína számára hagyományosan fontos kérdések, amelyek súlya tovább növekedett az elmúlt években. A Kínai Kommunista Párt és az Államtanács 1. számú dokumentuma évtizedek óta hagyományosan a mezőgazdaság és vidékfejlesztés és gazdák kérdéseit tárgyalja, politikai útmutatásként szolgálva az éves feladatok kapcsán. Kína legfontosabb és egyik legösszetettebb feladata, hogy a világ népességének 20 %-át a teljes termőterület 12%-ról élelmezze. A mezőgazdasági termelést tovább nehezíti, hogy a termőföldek 70%-a északon terül el, a szükséges víz viszont délen áll rendelkezésre. A kormányzat annak érdekében, hogy egyrészt biztosítsa a szükséges élelmiszer-mennyiséget a lakosság részére, másrészt a mezőgazdaságból élők életszínvonalát is megfelelő szinten tartsa, szerteágazó támogatási rendszert működtet.
A Kínai Népköztársaság mezőgazdasági stratégiája egyértelműen meghatározza azokat az elemeket, melyek tekintetében az ország önellátásra törekszik és azokat, melyeknél feltétlen importra szorul. Általánosságban az alapvető élelmiszerekből (gabona, csirkehús, sertéshús, tojás és zöldségek) igyekeznek 90% feletti arányban biztosítani az önellátást. A rizs, szója, cukor, marhahús és tejtermékek azonban vagy a nagy terület és vízigényük miatt, vagy a nagy takarmány-igényük miatt folyamatosan és növekvő mértékben import termékek lesznek. Kína a világ legnagyobb élelmiszerimportőre, és eme szerepe a jelenlegi folyamatok tükrében – az önellátási fejlesztési célkitűzések megvalósulásának optimista olvasatában is – változatlan marad a következő években. A népesség lassuló növekedése és az importtermékek iránt fogékony középosztály bővülése miatt Kína élelmiszerimportja – és ezzel agrárkereskedelmi deficite – 2022-ben is tovább bővült, az import értéke 236 milliárd USD felé nőtt.
A gyors urbanizáció és a városi lakosság étkezési szokásainak megváltozása miatt a jövőben a hústermékek, tejtermékek aránya a rizs és zöldségek kárára folyamatosan növekedni fog, így még ezeken a területeken is bővülni fog az import termékek aránya.Azonban az ország mérete és a keleti és nyugati területek jövedelemszintjének eltérése miatt egységes képet nem lehet alkotni: a fejlett keleti partvidéki városokban (Peking, Tianjin, Qingtao, Sanghaj, Shenzhen) már megjelent a nyugati termékeket fogyasztó, magas jövedelemmel rendelkező réteg, a nyugati, kevésbé fejlett városokban még kevésbé keresik ezeket a cikkeket. Ugyanakkor a keleti parton a verseny is nagyobb, sokkal több termék van jelen, míg a másod vagy harmad-szintű városokban.
Az utóbbi években a kínai mezőgazdaság is új kihívásokkal szembesül: a termelékenység nem megfelelő, a hazai termékek drágák, a gazdaságok kis mérete miatt a gépesítés alacsony és a gazdák képesítése is gátja a gazdaságok fejlődésének.
Magyarország számos területen tart fenn aktív kapcsolatot: a tudományos-technológiai, kutatási együttműködések rendszere kialakult, a technológia-transzfert közösen üzemeltetett központ segíti, a gazdasági együttműködés pedig vállalati formában zajlik.
2. Élelmiszerek és mezőgazdasági termékek piacra lépésének módja, engedélyek
Az élelmiszerek, növényi és állati eredetű egyéb termékek behozatalát általánosságban a kínai Vámhivatal szabályozza. Egyes termékek (pl. állateledel, vetőmag stb.) esetében ezen felül szükséges a belföldi forgalomba hozatalhoz szükséges egyéb engedélyek beszerzése is, amelynek megléte szükséges a Vámhivatal behozatali engedélyéhez.
2022. január 1-től egységes elektronikus rendszer került bevezetésre a Vámhivatal 248. számú rendeletével, amelynek értelmében a rendelet hatálya alá eső termékek két fő kategóriába kerülnek besorolásra.
Az ún. alacsony a kockázatú termékek esetén az exportőr vállalat és termék önregisztrációja szükséges a Vámhivatal erre a célra kialakított felületén CIFER felületén.
Céges regisztrációval, hatóság bevonása és külön engedély nélkül exportálható termékek:
- zöldségtermékek (kivéve friss és szárított)
- gabonaalapú termékek
- tea
- feldolgozott diófélék, magvak
- alkoholos italok
- üdítőitalok
- sütemények, kenyér, péksütemény
- cukor (beleértve a cukorszirupot is)
- édesség, csokoládé
- fűszerek
- kávé és kakaóbab (pörkölt)
- gyümölcs termékek (kivéve szárított) – folyamatban levő engedélyezés
- kínai gyógynövények
- egyéb feldolgozott élelmiszerek
Az ún- közepes és magas kockázatú termékek esetén a magyar illetékes hatóság (NÉBIH) előzetes ellenőrzése és jóváhagyása szükséges a kínai exporthoz, így ezen termékkörök esetében előzetes jelentkezés szükséges a NÉBIH-nél, illetve a területileg illetékes kormányhivatalnál. Amennyiben a kérdéses termékkör esetében a magyar és kínai hatóságok megállapodása értelmében van piaci hozzáférés, a termék a regisztráció (és kínai igény esetén üzemaudit) után szállítható. Amennyiben a termék esetében nincs még megállapodás, a magyar hatóság megindítja az engedélyezési eljárást.
- méhészeti termékek
- tojás alapú termékek
- olajnövények
- töltött gabonaalapú termékek (pl. fagyasztott pékáru)
- étkezési gabona
- lisztek, maláta
- friss és szárított zöldség, szárított bab, fűszerek
- pörköletlen kávé- és kakaóbab
- speciális célú élelmiszerek
- egészségmegőrzési célú élelmiszerek (health food)
- hústermékek
- akvakultúra termékek
- tejtermékek
- madárfészek
- speciális és egészségmegőrzési célú élelmiszerek
Nem emberi fogyasztásra szánt mezőgazdasági termékek, amelyekre van érvényes magyar engedély:
- napos kacsa, liba*
- kacsa és liba tenyésztojás*
- élő ló
- kisállateledel
Jelenleg minden szárnyasra, viziszárnyasra és az azokból készült nem hőkezelt termékekre behozatali tilalom van érvényben a fertőző madárinfluenza kitörés miatt. Így liba és kacsahús, tenyésztojás, valamint húst vagy májat tartalmazó termék sem exportálhatók, amíg a tiltást a kínai hatóság fel nem oldja.
Jelenleg minden sertéshúst tartalmazó termékre behozatali tilalom van érvényben az afrikai sertéspestis magyar vaddisznóállományban történt észlelése miatt, így sertéshúst tartalmazó termék nem exportálható, amíg a tiltást a kínai hatóság fel nem oldja.
