Politikai és Diplomáciai Kapcsolatok
1949. október 3-án Magyarország az első államok között ismerte el az újonnan megalakult Kínai Népköztársaságot, majd három nap múlva, október 6-án a két ország már diplomáciai kapcsolatokat létesített. Ezzel a Kínai Népköztársaság és a magyar-kínai kapcsolatok története időben együtt halad, minden évben közös évfordulót ünnepelhetünk.
A kapcsolatok felvétele után a 20. század 50-es éveiben a kínai-magyar barátság sokoldalúan fejlődött, ám a 60-as és 70-es években a kínai-szovjet viszony megromlása miatt átmeneti elhidegülés következett be. A 80-as évektől váltak kapcsolataink újra intenzívebbé, amelyben az 1989-es magyar politikai váltás ismét némi megtorpanást okozott. A valódi áttörést 1994-95-ben Göncz Árpád köztársasági elnök kínai, majd Jiang Zemin elnök magyarországi állami látogatása hozta meg. A kétoldalú diplomáciai kapcsolatok felvételének 50. évfordulójáról 1999 októberében már mindkét országban ünnepségsorozattal emlékeztek meg.
2003 augusztusában 44 év szünet után újra magyar miniszterelnök látogatott a Kínai Népköztársaságba, a következő év júniusában pedig államfői találkozóra került sor.
Magyarország 2004 májusában csatlakozott az Európai Unióhoz. A csatlakozást követően Magyarország és Kína kapcsolatai új politikai minősítést kaptak. Az EU és Kína stratégiai partnerségének kereteibe illeszkedve, Hu Jintao kínai államfő 2004 júniusában tett magyarországi látogatása során Közös Nyilatkozat aláírására került sor a „baráti együttműködési partnerség”-ről. Ezzel a magyar-kínai viszony új fejlődési szakaszba lépett, és mára megkérdőjelezhetetlen baráti viszony, partneri együttműködés alakult ki. A két fél közötti magas szintű érintkezés rendszeressé vált.
2010-ben a magyar kormány meghirdette a Keleti Nyitás politikáját, melynek keretében tradicionális európai partnereinkkel ápolt kapcsolatok mellett diplomáciánk kiemelt figyelemmel fordult az egykor virágzó gazdasági-kereskedelmi relációk felé, melyek a gazdasági válság viszontagságai között is képesek voltak fenntartani dinamikus fejlődésüket. A Keleti Nyitás a keleti térség vezető országaival, köztük is első helyen Kínával épített politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok átfogó fejlesztését célozza.
Magyarország Keleti Nyitás programjával párhuzamosan 2011 őszén Kína és a közép-kelet-európai régió 16 országa Budapesten hirdette meg a Kína és Közép-Kelet-Európa (Kína – KKE) együttműködési platform életre hívását. Kína külkereskedelme diverzifikálásában és a kínai vállalatok nemzetközi szerepvállalásának ösztönzésében stratégiai szerepet szán a KKE régió országainak, köztük Magyarországnak.
Orbán Viktor miniszterelnökké választását követően 2010 őszén hivatalos látogatáson vett részt 2010-es sanghaji világkiállítás záróeseményein és tárgyalásokat folytatott Wen Jiabao miniszterelnökkel, aki 2011 júniusában 24 év után első kínai kormányfőként látogatott Magyarországra. 2014 februárjában Orbán Viktor újabb kínai hivatalos látogatásán találkozott Pekingben Li Keqiang új miniszterelnökkel, és fogadta őt Xi Jinping kínai elnök is. 2014 decemberében Belgrádban a Kína – Közép- és Kelet-Európa csúcsértekezlet keretében Orbán Viktor magyar, Aleksandar Vucic szerb és Li Keqiang kínai miniszterelnökök aláírták a Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítéséről szóló megállapodást. 2015 novemberében Orbán Viktor miniszterelnök Suzhouban, az évente sorra kerülő Kína – Közép- és Kelet-Európa csúcstalálkozón Li Keqiang kínai kormányfővel tárgyalt, és a régió többi államának vezetőjével együtt fogadta őt Xi Jinping kínai államfő. 2016 novemberében Rigában került sor a Kína-Közép-és Kelet-Európa csúcstalálkozóra, ahol a magyar miniszterelnök tárgyalásokat folytatott Li Keqiang kínai kormányfővel, majd 2017 májusában Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével újra magyar küldöttség járt Kínában az Övezet és Út elnevezésű nemzetközi együttműködési fórum alkalmából. A magyar miniszterelnök ekkor tárgyalt Xi Jinping kínai elnökkel, Li Keqiang miniszterelnökkel, majd megkoszorúzta a Tienanmen téri Hősök emlékművét. A látogatás alkalmával a kínai kormány átfogó stratégiai partnerség szintjére emelte a magyar-kínai kétoldalú együttműködést, valamint több gazdasági, turisztikai, kereskedelmi megállapodást is aláírtak. 2017 novemberében Budapesten rendezték meg az 16+1 (jelenleg 14+1) néven is emlegetett csúcstalálkozót Kína és a kelet- és közép-európai országok részvételével, amelyen részt vett Li Keqiang kínai miniszterelnök is. Ez alkalommal Magyarország és Kína több mint tíz megállapodást kötött.
A 2019-es év a Kína és Magyarország közötti diplomáciai kapcsolatok létrejöttének hetvenedik évfordulója is egyben. A 2019-es Covid-19 járványügyi helyzetre való tekintettel az átlagosnál lényegesen kevesebb hivatalos látogatás valósult meg a relációban, azonban mind a védőoltások, védőeszközök és lélegeztetőgépek vonatkozásában Kína Magyarország rendelkezésére állt. 2020 augusztusában Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Beihai-ban tárgyalt Vang Ji korábbi és jelenlegi kínai külügyminiszterrel, majd ezt követően 2021 májusában került sor személyes egyeztetésre. 2023-ban Vang Ji a KKP Központi Külügyi Bizottságának igazgatója minőségében Budapestre látogatott, amelyet Szijjártó Péter külügyminiszter májusi, majd júniusi kínai látogatása követett.
Az elmúlt években az eddigieknél is nagyobb intenzitás jellemezte a kétoldalú kapcsolatokat, ez pedig pozitívan hatott a kereskedelmi relációra és befektetői kedvre is. Nem csak a politika, vagy a gazdaság területén tapasztalható azonban töretlen fejlődés. A tudomány, az oktatás, a kultúra és a turizmus szintén fontos szerepet tölt be a kiegyensúlyozott együttműködés kialakításában.
Kiváló politikai kapcsolatainkat jól jellemzi az utóbbi évek felső szintű kapcsolattartásának intenzitása:
2010. november 2-án Orbán Viktor miniszterelnök sanghaji látogatása során megbeszélést folytatott Wen Jiabao kormányfővel.
2011. június 6-án Yang Jiechi külügyminiszter, június 26-án hivatalos látogatásán Wen Jiabao kormányfő tárgyalt Budapesten magyar partnerével, Orbán Viktor miniszterelnökkel.
2012. április 26-án a magyar és a kínai kormányfő Varsóban, a Kína és Közép-Kelet-Európa 16 országának együttműködési mechanizmusa keretében megtartott I. Kormányfői Csúcstalálkozója peremén folytatott kétoldalú megbeszélést.
2013. november 26-án a Kína-KKE együttműködési mechanizmus II. Kormányfői Csúcstalálkozója alkalmából Li Keqiang kínai és Orbán Viktor magyar kormányfő Bukarestben találkozott és tárgyalt a kétoldalú kapcsolatokról.
2014. február 12. és 13. között Pekingben tett hivatalos látogatásán Orbán Viktor miniszterelnököt fogadta Xi Jinping államfő, továbbá a magyar miniszterelnök tárgyalt kínai kollégájával Li Keqiang kormányfővel, és megbeszélést folytatott Zhang Dejianggal, a Népi Gyűlés Állandó Bizottságának elnökével.
2014. október 28-án Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pekingi látogatása alkalmával találkozott Wang Yi külügyminiszterrel.
2014. december 17-én a magyar és kínai miniszterelnök az év folyamán másodszor is találkozott és tárgyalt a Kína – KKE együttműködés keretében Belgrádban megrendezett III. Kormányfői Csúcstalálkozón.
2015. június 5. és 7. között 15 év szünet után ismét kínai külügyminiszter látogatott hazánkba. 2015. június 6-án európai körútja budapesti állomásán Wang Yi külügyminisztert fogadta Orbán Viktor miniszterelnök és Áder János köztársasági elnök. Továbbá ugyanezen a napon a kínai külügyminiszter megbeszélést folytatott magyar kollégájával, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel. A találkozó során Magyarország az első európai országként megállapodást írt alá Kínával az Egy Övezet, Egy Út kezdeményezés közös építéséről.
2015. szeptember 2-án Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a II. Világháború lezárásának 70. évfordulóján rendezett központi megemlékezések alkalmából tett pekingi látogatásakor az év során másodszor is találkozott és tárgyalt Wang Yi külügyminiszterrel. A következő napon pedig Li Yuanchao kínai alelnök folytatott megbeszélést a magyar külgazdasági és külügyminiszterrel a magyar-kínai kétoldalú kapcsolatokról.
2015. november 24-én Kínában, Suzhou városban a Kína-KKE együttműködés IV. Kormányfői csúcstalálkozója peremén Orbán Viktor magyar és Li Keqiang kínai miniszterelnök kétoldalú megbeszélésre is sor került. A két kormányfő Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök társaságában tanúja volt a Budapest-Belgrád vasútvonal felújításáról szóló megállapodás aláírásának.
2016. október 6-án Budapesten a Dialógus Kína és a Közép-Kelet-Európai Politikai Pártok Között című konferencia margóján Orbán Viktor miniszterelnök és Liu Yunshan, a Kínai Kommunista Párt legszűkebb politikai döntéshozó testülete, a Politikai Bizottság tagjával folytatott megbeszélést, melyen a magyar kormányfő Közép-Európa és Kína együttműködésének magasabb, a stratégiai partnerség szintjére történő emelését javasolta.
2016. november 05-én Rigában, Kína-KKE V. Csúcstalálkozóján ismét kétoldalú tárgyalást folytatott Orbán Viktor magyar és Li Keqiang kínai kormányfő. A Kína-KKE Csúcstalálkozó Magyarország számára egyik legfontosabb eredménye, hogy döntés született, miszerint 2017-ben Magyarország láthatja vendégül a 16+1 ország kormányfőit tömörítő csúcsfórumot.
2016. november 30-án Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hivatalos pekingi látogatása keretében került sor kínai kollégájával az előző évben rendszeresített éves külügyi konzultáció 2016. évi fordulójára. A látogatás alkalmával Szijjártó Péter megbeszélést folytatott Yang Jiechi államtanácsossal. A kétoldalú politikai tárgyalásokkal párhuzamosan került megrendezésre a Magyar-Kínai Egy Övezet, Egy Út Munkacsoport első ülése, melyet Peking legelőször a magyar partnerrel valósított meg.
2020. augusztus 24-én Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Beihai-ban tárgyalt Wang Ji korábbi és jelenlegi kínai külügyminiszterrel. A látogatáson Mátrai Márta háznagy asszony is részt vett. A látogatás alkalmával a külügyminiszterek aláírták a 2020–2024. évekre vonatkozó kulturális együttműködési munkatervet.
2020. november 5-én Orbán Viktor miniszterelnök a III. Kínai Nemzetközi Import Expón beszédet mondott online keretek között.
2021. február 9-én került sor a Kína-KKE csúcstalálkozóra pekingi szervezésben. Az esemény alkalmával Orbán Viktor miniszterelnök mondott beszédet online keretek között.
2021. március 24-én Benkő Tibor honvédelmi miniszter Wei Fenghe nemzetvédelmi miniszterrel tárgyalt Budapesten. A kínai védelmi minisztert Áder János köztársasági elnök és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is fogadta.
2021. május 31-én Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Guiyang-ban tárgyalt Wang Yi kínai külügyminiszterrel.
2021. november 25-én Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter online keretek között egyeztetett Wang Yi kínai külügyminiszterrel.
2022. december 16-án Jiang Yu asszony, a Kínai Népköztársaság Külügyminisztériumának Kína–Kelet-Közép-Európa kapcsolatokért felelős különmegbízottja online konferencián egyeztetett a Kína-KKE országok együttműködésének közép-kelet-európai nemzeti koordinátoraival.
2023. február 20-án Wang Yi a KKP Központi Külügyi Bizottságának igazgatói minőségében Budapestre látogatott.
2023. május 15-16-án Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a kínai Kereskedelmi Minisztérium meghívására a Kínai Népköztársaságba látogatott, ahol május 15-én Pekingben találkozott Qin Gang kínai államtanácsos és akkori külügyminiszterrel, Wang Wentao kínai kereskedelmi miniszterrel, valamint Wang Yi-vel a Kínai Kommunista Párt Központi Külügyi Bizottságának igazgatójával, majd május 16-án Ningbo városában részt vett a 3. Kína-KKE Kereskedelmi Kiállításon.
2023. június 27-28. között Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Kínai Népköztársaságba látogatott, ahol június 27-én Tianjin városában részt vett a World Economic Forum éves nyári rendezvényén, majd Senzhenben folytatott üzleti tárgyalásokat.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter jelen miniszteri megbízatását megelőzően, már 2013 márciusától a magyar-kínai kétoldalú kapcsolatok összehangolásáért felelős kormánybiztosként aktív szerepet vállalt a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésében.
Mindezek alapján látható, hogy a magyar kormány különleges figyelmet szentel a kínai relációnak, országaink együttműködése mára többszintű, összetett rendszerben működik. A legkülönbözőbb területekre kiterjedő cserekapcsolatok és együttműködési formák folyamatosan mélyülnek. A kínai-magyar viszony történelme legjobb időszakát éli.
Magyarország és Kína között sem megoldandó történelmi kérdések, sem alapvető érdekütközések nincsenek. A partnerség továbbfejlesztése megfelel a két ország és a két nép alapvető érdekeinek. Meggyőződésünk, hogy a két fél közös erőfeszítésének köszönhetően a magyar-kínai kapcsolatrendszer a jövőben is folyamatosan tovább fejlődik.
