1. Általános információk

·         Főváros: Peking

·         Terület: 9.596.961 km2

·         Népesség: 1.374,6 millió fő

·         Hivatalos pénznem: renminbi (CNY)

·         Hivatalos nyelv: mandarin kínai

 

2. Gazdasági mutatók (2015)

·         GDP (Mrd. USD): 10.410,9

·         GDP (USD/fő): 8.141

·         GDP növekedése (%): 6,9

·         Infláció mértéke (%): 1,4

·         Munkanélküliségi ráta (%): 4,05

·         Nemzetközi hitelminősítési besorolás: AA- (Stabil, S&P)

Forrás: IMF, kínai Statisztikai Hivatal, Standard & Poor’s, Dagong

Általános gazdasági helyzet

A Kínai Népköztársaság gazdasága a reform- és nyitás politikájának 1978-as meghirdetése óta eltelt bő harminc év reformjainak köszönhetően mára a világ második legnagyobb gazdasága az Egyesült Államok után. A GDP növekedése 2011-ig évi átlagban meghaladta a 9%-ot. A 2013-ban hivatalba lépett vezetés elkötelezett a fenntartható és kiegyensúlyozott gazdasági növekedéshez szükséges reformok folytatása mellett. A 2015. október végén felvázolt 13. ötéves terv már visszafogottabb gazdasági fejlődési ütemet irányoz elő, nagyobb hangsúlyt fektetve a korábbi, export-orientált gazdasági szerkezet átalakítására és a belső kereslet növelésére.

A 2014-es 7,4%-os, valamint a 2015-ös 6,9%-os GDP-növekedést követően a kínai vezetés a következő években 6-7% közötti növekedési ütemre számít, amely mértékre az ún. „új norma”-ként hivatkozik, inkább hangsúlyozva a gazdasági növekedés minőségi mutatóit. (Csökkenő infláció, szigorodó környezetvédelmi sztenderdek, nyersanyag- és energiaigény növekedésének lassulása stb.)

A német „Industry 4.0” mintájára meghirdetett „Made in China 2025” program erősíteni kívánja a kínai vállalatok globális versenyképességét az állami szerepvállalás fokozatos csökkentése, az innovatív technológiák kiterjedtebb használata és a kreatív munkaerőre támaszkodó tudásalapú társadalom kialakítása révén. A Kínából kiáramló működő tőke volumene a következő évtized során várhatóan meghaladja majd a 1250 milliárd dollárt.

Az ország gazdasági fejlettsége területileg eltérést mutat. Az iparosodottabb, magasabb egy főre jutó GDP-vel rendelkező keleti, partmenti övezetek szintjére való felzárkózást a kínai vezetés a belső szárazföldi területeken ún. különleges gazdasági övezetek kialakításával, illetve nagyszabású infrastrukturális fejlesztésekkel kívánja elősegíteni. Ez az irány újabb lendületet kaphat a 2013-ban meghirdetett, „Új Selyemút“ koncepcióval.

3. Kiemelt magyar vonatkozású szektorok

·         Tudás- és technológia-intenzív ágazatok

·         K+F

·         Turizmus

·         Mezőgazdaság

·         Élelmiszeripar

·         Vízgazdálkodás

·         Környezetvédelem

·         Energetika

·         Infrastruktúra

·         Egészségipar

·         Oktatás

 

4. Főbb kétoldalú gazdasági megállapodások

·         Beruházás-védelmi és kettős adóztatást kizáró megállapodás (1991)

·         Polgári és kereskedelmi jogsegély egyezmény (1995)

·         Megállapodás Magyarország felvételéről az ADS (Approved Destination Status) országok közé (2003)

·         Gazdasági együttműködési megállapodás (2004)

·         Hitel megállapodás az Eximbank és a Kínai Export-Import Bank között (2013)

·         Bilaterális devizacsere keret-megállapodás a Magyar Nemzeti Bank és a kínai jegybank között (2013, megújítva: 2016)

·         Egyetértési Nyilatkozat Magyarország Kormánya és a Kínai Népköztársaság Kormánya között a Selyemút Gazdasági Övezet és a 21. Századi Tengeri Selyemút kiépítésének közös előmozdítása területén történő együttműködés tárgyában (2015)

 

5. Kína főbb kereskedelmi partnerei

Export (%, 2015-ös adatok)

·         1. USA 18,0

·         2. Hong Kong 14,7

·         3. Japán 6,0

 

Import (%, 2015-ös adatok)

·         1. Dél-Korea 10,4

·         2. USA 9,0

·         3. Tajvan 8,6

Forrás: UNCTAD

6. Kétoldalú gazdasági kapcsolatok (2015-ös adatok)

·         Export Kínába: 1796,8 millió dollár

·         Import Kínából: 4776,9 millió dollár

·         Forgalom: 6573,7 millió dollár

Forrás: KSH

A kínai gazdasági kapcsolatok a Keleti Nyitás programjának meghirdetésével új lendületet kaptak. Az utóbbi évek ennek megfelelően számtalan sikert hoztak Magyarországnak a kínai relációban. A két ország nemzeti bankja valutacsere-megállapodást kötött, export-import bankja hitelkeret-szerződésről és közép-európai befektetési alapról állapodott meg. Kiemelkedő jelentőségű infrastruktúra-fejlesztési projekt a Budapest és Belgrád közötti vasútvonal korszerűsítése, amely többségben kínai finanszírozásból valósulhat meg. Szintén sikerként könyvelhető el, hogy 2015-től kezdődően újraindult közvetlen légi összeköttetés Peking és Budapest között, amelynek köszönhetően 2015-ben közel 40%-os növekedés volt tapasztalható a hazánkba látogató kínai turisták számában.

A politika eredményessége mérhető még a Magyarországon jelen lévő kínai befektetők számában is. Budapesten nyitotta meg a Bank of China (BoC), Kína egyik legnagyobb kereskedelmi bankja közép- és kelet-európai regionális központját, amely egyben a kontinens ötödik Renminbi-klíring központjaként funkcionál. A Wanhua Industrial Group felvásárolva a magyar BorsodChem Zrt. vegyipari vállalatot, létrehozta a világ harmadik legnagyobb izocianát-gyártóját, befektetéseivel pedig Európa legnagyobb kapacitású TDI üzemét. A Huawei infokommunikációs nagyvállalat magyarországi leányvállalatán keresztül egész Európát Huawei-termékekkel ellátó összeszerelő központot (Huawei Europe Supply Center), illetve Biatorbágyon az európai régiót kiszolgáló logisztikai központot üzemeltet (Huawei Europe Logistic Center). Székesfehérváron hozta létre európai gyártóüzemét a gumiprésgép-gyártás terén tevékenykedő Himile, emellett 2016 során került bővítésre a számítástechnikai eszközöket gyártó Lenovo, valamint a világ vezető autóipari beszállítói közé tartozó Yanfeng magyarországi gyártóüzeme. Joggal említhető továbbá a China BBCA Group Corporation által Szolnokon megalapításra kerülő citromsavgyárának és a kínai BYD Komáromban létrehozásra kerülő első európai elektromos buszgyárának projektje is.

7. Kiemelt piacfeltáró rendezvények és gazdasági vonatkozású események

          The Health Industry Summit

http://www.thishealthsummit.com/en/index.jhtml

·         Beijing/Shanghai International Auto Industry Expo

http://www.autochinashow.org/index/en/index.html

·         Tangshan International Horticultural Expo

http://www.tangshanexpo2016.com/english/

·         China Hi-Tech Fair

http://www.chtf.com/english/

·         China-Eurasia Expo (CAEEXPO)

http://en.caeexpo.org/

·         China Import and Export Fair (Canton Fair – tavasszal és ősszel)

http://www.cantonfair.org.cn/en/index.aspx

·         China Beijing International Fair for Trade in Services (CIFTIS)

http://en.ciftis.org/

·         CEEC Expo (Ningbo)

http://www.cceecexpo.org/site_en/

·         China (Dongying) International Petroleum and Petrochemical Equipment & Technology Exhibition (CDYPE)

http://www.cdype.com.cn/2016/en/

·         SIAL CHINA

http://www.sialchina.com/

·         ANUFOOD China

http://www.anufoodchina.com/

·         ProWine China

http://www.prowinechina.com/

·         TopWine China

http://www.topwinechina.com/pages/intro.asp

·         World Green Development Investment and Trade Expo

http://www.wgdexpo.cn/

·         China Overseas Investment Fair (COIFAIR)

http://en.codafair.org/