A Kínai Népköztársaság gazdasága a reform- és nyitás politikájának 1978-as meghirdetése óta eltelt bő harminc év reformjainak köszönhetően mára a világ második legnagyobb gazdasága az Egyesült Államok után. A GDP növekedése 2011-ig évi átlagban meghaladta a 9%-ot. A 2013-ban hivatalba lépett vezetés elkötelezett a fenntartható és kiegyensúlyozott gazdasági növekedéshez szükséges reformok folytatása mellett. A 2015. október végén felvázolt 13. ötéves terv már visszafogottabb gazdasági fejlődési ütemet irányoz elő, nagyobb hangsúlyt fektetve a korábbi, export-orientált gazdasági szerkezet átalakítására és a belső kereslet növelésére.
A 2014-es 7,4%-os, valamint a 2015-ös 6,9%-os GDP-növekedést követően a kínai vezetés a következő években 6-7% közötti növekedési ütemre számít, amely mértékre az ún. „új normális”-ként hivatkozik, inkább hangsúlyozva a gazdasági növekedés minőségi mutatóit. (Csökkenő infláció, szigorodó környezetvédelmi sztenderdek, nyersanyag- és energiaigény növekedésének lassulása stb.)
A német „Industry 4.0” mintájára meghirdetett „Made in China 2025” program erősíteni kívánja a kínai vállalatok globális versenyképességét az állami szerepvállalás fokozatos csökkentése, az innovatív technológiák kiterjedtebb használata és a kreatív munkaerőre támaszkodó tudásalapú társadalom kialakítása révén. A Kínából kiáramló működő tőke volumene a következő évtized során várhatóan meghaladja majd az 1250 milliárd USD.
Az ország gazdasági fejlettsége területileg eltérést mutat. Az iparosodottabb, magasabb egy főre jutó GDP-vel rendelkező keleti, partmenti övezetek szintjére való felzárkózást a kínai vezetés a belső szárazföldi területeken ún. speciális gazdasági övezetek kialakításával, illetve nagyszabású infrastrukturális fejlesztésekkel kívánja elősegíteni. Ez az irány újabb lendületet kaphat a 2013-ban meghirdetett, „Új Selyemút“ koncepcióval.
A Kínára vonatkozó legfontosabb adatok, valamint a kínai gazdaság főbb mutatói a „Statisztikai adatok” rész első és második pontjában találhatóak.
