1. Kínai élelmiszer-piac bemutatása

Kína legfontosabb és egyik legösszetettebb feladata, hogy a világ népességének 20 %-át a teljes termőterület 12%-ról élelmezze. A mezőgazdasági termelést tovább nehezíti, hogy a termőföldek 70%-a északon terül el, a szükséges víz viszont délen áll rendelkezésre.

A kormányzat annak érdekében, hogy egyrészt biztosítsa a szükséges élelmiszer-mennyiséget a lakosság részére, másrészt a mezőgazdaságból élők életszínvonalát is megfelelő szinten tartsa, szerteágazó támogatási rendszert működtet.

A Kínai Népköztársaság mezőgazdasági stratégiája egyértelműen meghatározza azokat az elemeket, melyek tekintetében az ország önellátásra törekszik és azokat, melyeknél feltétlen importra szorul.

Általánosságban az alapvető élelmiszerekből (gabona, csirkehús, sertéshús, tojás és zöldségek) igyekeznek 90% feletti arányban biztosítani az önellátást. A rizs, szója, cukor, marhahús és tejtermékek azonban vagy a nagy terület és vízigényük miatt, vagy a nagy takarmány-igényük miatt folyamatosan és növekvő mértékben import termékek lesznek.

A gyors urbanizáció és a városi lakosság étkezési szokásainak megváltozása miatt a jövőben a hústermékek, tejtermékek aránya a rizs és zöldségek kárára folyamatosan növekedni fog, így még ezeken a területeken is bővülni fog az import termékek aránya.

Azonban az ország mérete és a keleti és nyugati területek jövedelemszintjének eltérése miatt egységes képet nem lehet alkotni: a fejlett keleti partvidéki városokban (Peking, Tianjin, Qingtao, Sanghaj, Shenzhen) már megjelent a nyugati termékeket fogyasztó, magas jövedelemmel rendelkező réteg, a nyugati, kevésbé fejlett városokban még kevésbé keresik ezeket a cikkeket. Ugyanakkor a keleti parton a verseny is nagyobb, sokkal több termék van jelen, míg a másod vagy harmad-szintű városokban.

Az utóbbi években a kínai mezőgazdaság is új kihívásokkal szembesül: a termelékenység nem megfelelő, a hazai termékek drágák, a gazdaságok kis mérete miatt a gépesítés alacsony és a gazdák képesítése is gátja a gazdaságok fejlődésének.

Magyarország számos területen tart fenn aktív kapcsolatot: a tudományos-technológiai, kutatási együttműködések rendszere kialakult, a technológia-transzfert közösen üzemeltetett központ segíti, a gazdasági együttműködés pedig vállalati formában zajlik. 
 

 

2. Az elmúlt évek magas szintű találkozói

2012. április - Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter pekingi látogatása

A látogatás alkalmával miniszter úr találkozott Niu Dun, kínai Mezőgazdasági Minisztérium miniszterhelyettesével, Zhi Shuping, kínai Minőségellenőrzési és Karanténozási Hivatal miniszteri szintű vezetőjével, Chen Lei vízügyi miniszterrel és Liu Ganjie környezetvédelmi miniszterhelyettessel.

A látogatás során megegyezés született egy virtuális mezőgazdasági tudományos és technológiai központ létrehozásáról, valamint CCIC Közép Európai Kft irodájának megnyitásáról.

 

A látogatásokon születetett megállapodásoknak megfelelően: 2012 novemberében sor került a Tudományos és Technológiai Központ hivatalos felavatására. A Központ működését Magyarországon a NAIK és a gödöllői Szent István Egyetem, míg kínai oldalról a belső-mongóliai Hohhoti Állattenyésztési és Mezőgazdasági Akadémia koordinálja; 2013-ban Budapesten megalakult a CCIC Kelet-Európa Kft., mely Kínai Népköztársaság Minőségellenőrzési és Karanténozási Hivatala (AQSIQ,) valamint a Kínai Népköztársaság Tanúsítási és Akkreditációs Hivatala (CNCA), meghatalmazása alapján láthat el bizonyos esetekben elő - vizsgálati és ellenőrzési feladatokat a Kínai Népköztársaságba irányuló export termékek esetében. (Pl. élelmiszer esetében csak információt tudnak nyújtani, konkrét ellenőrzést és vizsgálatokat csak a kínai hatóságok végezhetnek.)



 

 

2014. június – Han Changfu mezőgazdasági miniszter magyarországi látogatása

Han Changfu miniszter magyarországi látogatása alatt megbeszélést folytatott Fazekas Sándor miniszterrel. A látogatás gazdag programja során többek között aláírásra került egy mezőgazdasági akcióterv, amely a kétoldalú kapcsolatokat szabályozza. 



Hivatalos útja során Han Changfu ellátogatott a gödöllői Szent István Egyetemre is.


 

 

2014. november - Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter kínai látogatása

Fazekas Sándor miniszter látogatása alatt többek között díszvendégként vett részt a sanghaji PROWINE kiállítás megnyitóján, találkozott Sanghaj vezető tisztségviselőivel, majd Pekingben megbeszélést folytatott Zhi Shuping, kínai Minőségellenőrzési és Karanténozási Hivatal miniszteri rangú vezetőjével majd Yang Shaoping mezőgazdasági miniszterhelyettes úrral.

A Mezőgazdasági Minisztériumban Fazekas miniszter úr bejelentette, hogy Magyarország szeretné megrendezni 2015-ben a Kínai-Közép-Kelet Európai Agrárkereskedelmi fórumot, mely a sorban a 10. lesz és a 2015. évi OMÉK keretein belül, a kiállításhoz kapcsolódóan tudna megvalósulni.

A Kínai Minőségellenőrzési és Karanténozási Hivatalban folytatott megbeszélés során áttekintésre kerültek a folyamatban lévő engedélyezési ügyek, majd a felek aláírták a fagyasztott marhahúsra vonatkozó protokollt. 


 

 

2015. szeptember - Qu Dongyu Mezőgazdasági Miniszterhelyettes és delegációja részt vett a 10. Kínai-Közép-Kelet Európai Agrárkereskedelmi fórumom

2015 szeptemberében a Qu DOngyu miniszterhelyettes vezetésével érkezett kínai delegáció részt vett a 16 közép és kelet-európai ország és Kína között megrendezett mezőgazdasági fórumon, valamint a 7. Kínai-Magyar Mezőgazdasági Munkacsoport értekezleten.

 

2016. szeptember – Zhang Qinrong miniszterhelyettes budapesti látogatása

2016 szeptember 22-én Fazekas Sándor és Zhang Qinrong, a Kínai Minőségellenőrzési és Karantén Hivatal (AQSIQ) miniszterhelyettese ünnepélyes keretek között látta el kézjegyével az Élelmiszerbiztonsági Egyetértési Nyilatkozatot, valamint a magyar agrártárca kezdeményezésére a tejtermékek és az élő ló exportjára vonatkozó eljárásrendet.

 

2016. november – Gulyás Andrea államtitkár kínai útja

Gulyás Andrea, az FM közigazgatási államtitkára kínai körútja során részt vett a chengdu-i Nyugat Kínai Vásár magyar pavilonjának megnyitóján, találkozott a városi és a tartományi vezetőkkel, majd Magyarország képviseletében beszédet mondott a Kína - Közép és Kelet-Európai országok mezőgazdasági miniszteri értekezletén, ahol találkozott Han Changfu kínai mezőgazdasági miniszterrel is.

A körút befejező állomása Sanghaj volt, ahol az államtitkár részt vett a Prowine kiállítás megnyitóján és meglátogatta a magyar élelmiszereket forgalmazó üzleteket is.

 

 

3. Élelmiszerek és mezőgazdasági termékek piacra lépésének módja, engedélyek

Az élelmiszerek, növényi és állati eredetű egyéb termékek behozatalát a Kínai Minőségellenőrzési, Felügyeleti és Karantén Hivatal szabályozza.

Általános alapelv, hogy minél nyersebb és kevésbé feldolgozott (hőkezelt) a termék, az annál szigorúbb eljárási rend alá esik.

Húsok, élő állatok, szaporítóanyagok eljárási rendje:

  • Az exportálni kívánó ország hatósága hivatalosan jelzi a kínai Minőségellenőrzési, Felügyeleti és Karantén Hivatal (továbbiakban Karantén Hivatal, AQSIQ) felé az exportra irányuló szándékát;
  • A Karantén Hivatal kiküld egy kérdőívet, melyet az exportálni kívánó ország minisztériuma és állategészségügyi hatósága tölt ki, angol nyelven;
  • A kérdőív leadása után a Karantén Hivatal kockázat-elemzést végez és eldönti, hogy szükséges-e személyes helyszíni vizsgálat az állategészségügyi rendszer felmérésére;
  • Amennyiben szükségesnek ítélik meg, egy szakértő delegáció utazik az exportálni kívánó országba és meggyőződik az ellenőrzési rendszer hatékonyságáról;
  • Az esetlegesen felmerült kérdések tisztázása után a Protokoll aláírásra kerül;
  • Az aláírás után kezdődik meg az Állategészségügyi Bizonyítvány egyeztetése, majd véglegesítése;
  • Az Állategészségügyi Bizonyítvány elfogadása után az exportálni kívánó ország hatósági állatorvosainak aláírását és pecsétmintáját el kell juttatni a Karantén Hivatalhoz;
  • Az exportálni kívánó cégeknek ekkor kell az Ellenőrzési és Akkreditációs Hivatalnál (Certification and Accreditation Administration of the People's Republic of China, CNCA; továbbiakban: CNCA) jelentkezniük egy erre szolgáló formanyomtatvány kitöltésével. A jelentkezésekhez mellékelni kell a magyar hatóság (Földművelésügyi Minisztérium) igazolását, hogy az adott vállalkozás működése és minőségellenőrzése megfelel a protokollban és az Állategészségügyi Bizonyítványban foglaltaknak;
  • A CNCA hivatal a formanyomtatvány és a magyar hatóság igazolásának beérkezése után tudja megkezdeni a regisztrációs folyamatot, melynek legfontosabb része a helyszíni ellenőrzés. A helyszíni ellenőrzés során tapasztalt hiányosságokról a hivatal egy jelentésben számol be, ezeket a hiányosságokat a vállalatoknak ki kell javítaniuk és a javításról hiteles dokumentáció kíséretében be kell számolniuk a CNCA hivatalnak.
  • Miután a CNCA hivatal elfogadta a javításokat, a vállalat nevét feltünteti a CNCA hivatal jóváhagyott vállalatokat tartalmazó honlapján, majd ezt követően a Karantén Hivatal is holnapján is megjelenik és ekkor indulhat meg a kiszállítás.

 

Egyéb, nem engedély-köteles termékek exportja

A magasan feldolgozott termékek esetében (pl. konzerv, bor, gyümölcslé, csokoládé) a behozatal jóval egyszerűbb, az engedély egy egyedi regisztráció révén megszerezhető, regisztrációt a kínai importőrnek kell elvégeznie.  Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az egyedi regisztráció útján kiadott engedélyek kizárólag az adott importőrre és az adott belépési pontra érvényesek. Ha akár az importőr, akár a belépési pont megváltozik, akkor a regisztrációt ismételten el kell végeztetni.

4. Magyarország a következő termékekre vonatkozóan rendelkezik export engedéllyel a Kínai Népköztársaságba:

  • étkezési célú búza (az engedély országos, nem szükséges hozzá vállalati szintű engedély)
  • napos kacsa és napos liba, tenyésztési célra (az engedély országos, nem szükséges hozzá vállalati szintű engedély)
  • kacsa és liba tenyésztojás
  • fagyasztott sertéshús (a feldolgozott sertéshús készítményekre pl. kolbász, szalámi nem vonatkozik)
  • fagyasztott marhahús (belsőségek nélkül)
  • fagyaszott kacsahús 
  • fagyasztott libahús
  • fagyaszott nyúlhús
  • élő ló (az engedély országos, nem szükséges hozzá vállalati szintű engedély)

2015 márciusa óta minden szárnyasra, viziszárnyasra és az azokból készült termékekre behozatali tilalom van érvényben a fertőző madárinfluenza kitörés miatt. Így liba és kacsahús, tenyésztojás, valamint húst vagy májat tartalmazó termék sem exportálhatók, amíg a tiltást a kínai hatóság fel nem oldja.

 

Engedélyeztetés alatt álló termékek:

  • fagyasztott baromfihús (csirke és pulyka)
  • friss gyümölcsök (alma, szilva, cseresznye, kajszibarack),
  • repcemag
  • kukorica (takarmányozási célra)

 

Kétoldalú egyezmény már aláírásra került, de a vállalati engedélyezés még nem történt meg:

  • tejtermékek

 

Az exportengedéllyel rendelkező vállalatok listája az alábbi linken érhető el: