Keresés: 0

1. Kínai élelmiszer-piac bemutatása

A mezőgazdaság és az élelmezésbiztonság Kína számára hagyományosan fontos kérdések, amelyek súlya tovább növekedett az elmúlt években. A Kínai Kommunista Párt és az Államtanács 1. számú dokumentuma évtizedek óta hagyományosan a mezőgazdaság és vidékfejlesztés és gazdák kérdéseit tárgyalja, politikai útmutatásként szolgálva az éves feladatok kapcsán. Kína legfontosabb és egyik legösszetettebb feladata, hogy a világ népességének 20 %-át a teljes termőterület 12%-ról élelmezze. A mezőgazdasági termelést tovább nehezíti, hogy a termőföldek 70%-a északon terül el, a szükséges víz viszont délen áll rendelkezésre. A kormányzat annak érdekében, hogy egyrészt biztosítsa a szükséges élelmiszer-mennyiséget a lakosság részére, másrészt a mezőgazdaságból élők életszínvonalát is megfelelő szinten tartsa, szerteágazó támogatási rendszert működtet.

A Kínai Népköztársaság mezőgazdasági stratégiája egyértelműen meghatározza azokat az elemeket, melyek tekintetében az ország önellátásra törekszik és azokat, melyeknél feltétlen importra szorul. Általánosságban az alapvető élelmiszerekből (gabona, csirkehús, sertéshús, tojás és zöldségek) igyekeznek 90% feletti arányban biztosítani az önellátást. A rizs, szója, cukor, marhahús és tejtermékek azonban vagy a nagy terület és vízigényük miatt, vagy a nagy takarmány-igényük miatt folyamatosan és növekvő mértékben import termékek lesznek. Kína a világ legnagyobb élelmiszerimportőre, és eme szerepe a jelenlegi folyamatok tükrében – az önellátási fejlesztési célkitűzések megvalósulásának optimista olvasatában is – változatlan marad a következő években. A népesség lassuló növekedése és az importtermékek iránt fogékony középosztály bővülése miatt Kína élelmiszerimportja – és ezzel agrárkereskedelmi deficite – 2022-ben is tovább bővült, az import értéke 236 milliárd USD felé nőtt.

A gyors urbanizáció és a városi lakosság étkezési szokásainak megváltozása miatt a jövőben a hústermékek, tejtermékek aránya a rizs és zöldségek kárára folyamatosan növekedni fog, így még ezeken a területeken is bővülni fog az import termékek aránya.Azonban az ország mérete és a keleti és nyugati területek jövedelemszintjének eltérése miatt egységes képet nem lehet alkotni: a fejlett keleti partvidéki városokban (Peking, Tianjin, Qingtao, Sanghaj, Shenzhen) már megjelent a nyugati termékeket fogyasztó, magas jövedelemmel rendelkező réteg, a nyugati, kevésbé fejlett városokban még kevésbé keresik ezeket a cikkeket. Ugyanakkor a keleti parton a verseny is nagyobb, sokkal több termék van jelen, míg a másod vagy harmad-szintű városokban.

Az utóbbi években a kínai mezőgazdaság is új kihívásokkal szembesül: a termelékenység nem megfelelő, a hazai termékek drágák, a gazdaságok kis mérete miatt a gépesítés alacsony és a gazdák képesítése is gátja a gazdaságok fejlődésének.

Magyarország számos területen tart fenn aktív kapcsolatot: a tudományos-technológiai, kutatási együttműködések rendszere kialakult, a technológia-transzfert közösen üzemeltetett központ segíti, a gazdasági együttműködés pedig vállalati formában zajlik. 
  

2. Élelmiszerek és mezőgazdasági termékek piacra lépésének módja, engedélyek

Az élelmiszerek, növényi és állati eredetű egyéb termékek behozatalát általánosságban a kínai Vámhivatal szabályozza. Egyes termékek (pl. állateledel, vetőmag stb.) esetében ezen felül szükséges a belföldi forgalomba hozatalhoz szükséges egyéb engedélyek beszerzése is, amelynek megléte szükséges a Vámhivatal behozatali engedélyéhez.

2022. január 1-től egységes elektronikus rendszer került bevezetésre a Vámhivatal 248. számú rendeletével, amelynek értelmében a rendelet hatálya alá eső termékek két fő kategóriába kerülnek besorolásra.

Az ún. alacsony a kockázatú termékek esetén az exportőr vállalat és termék önregisztrációja szükséges a Vámhivatal erre a célra kialakított felületén CIFER felületén.

Céges regisztrációval, hatóság bevonása és külön engedély nélkül exportálható termékek:

• zöldségtermékek (kivéve friss és szárított)
• gabonaalapú termékek
• tea
• feldolgozott diófélék, magvak
• alkoholos italok
• üdítőitalok
• sütemények, kenyér, péksütemény
• cukor (beleértve a cukorszirupot is)
• édesség, csokoládé
• fűszerek
• kávé és kakaóbab (pörkölt)
• gyümölcs termékek (kivéve szárított) – folyamatban levő engedélyezés
• kínai gyógynövények
• egyéb feldolgozott élelmiszerek

Az ún- közepes és magas kockázatú termékek esetén a magyar illetékes hatóság (NÉBIH) előzetes ellenőrzése és jóváhagyása szükséges a kínai exporthoz, így ezen termékkörök esetében előzetes jelentkezés szükséges a NÉBIH-nél, illetve a területileg illetékes kormányhivatalnál. Amennyiben a kérdéses termékkör esetében a magyar és kínai hatóságok megállapodása értelmében van piaci hozzáférés, a termék a regisztráció (és kínai igény esetén üzemaudit) után szállítható. Amennyiben a termék esetében nincs még megállapodás, a magyar hatóság megindítja az engedélyezési eljárást.

• méhészeti termékek
• tojás alapú termékek
• olajnövények
• töltött gabonaalapú termékek (pl. fagyasztott pékáru)
• étkezési gabona
• lisztek, maláta
• friss és szárított zöldség, szárított bab, fűszerek
• pörköletlen kávé- és kakaóbab
• speciális célú élelmiszerek
• egészségmegőrzési célú élelmiszerek (health food)

• hústermékek
• akvakultúra termékek
• tejtermékek
• madárfészek
• speciális és egészségmegőrzési célú élelmiszerek

Nem emberi fogyasztásra szánt mezőgazdasági termékek, amelyekre van érvényes magyar engedély:

• napos kacsa, liba*
• kacsa és liba tenyésztojás*
• élő ló
• kisállateledel

Jelenleg minden szárnyasra, viziszárnyasra és az azokból készült nem hőkezelt termékekre behozatali tilalom van érvényben a fertőző madárinfluenza kitörés miatt. Így liba és kacsahús, tenyésztojás, valamint húst vagy májat tartalmazó termék sem exportálhatók, amíg a tiltást a kínai hatóság fel nem oldja.

Jelenleg minden sertéshúst tartalmazó termékre behozatali tilalom van érvényben az afrikai sertéspestis magyar vaddisznóállományban történt észlelése miatt, így sertéshúst tartalmazó termék nem exportálható, amíg a tiltást a kínai hatóság fel nem oldja.

Magyar-Kínai pénzügyi kapcsolatok

A gazdasági kapcsolatok folyamatos fejlődésével párhuzamosan a magyar-kínai pénzügyi együttműködés is szüntelenül növekedett a 2000-es évek eleje óta. A magyar és a kínai pénzügyi hatóságok közti megállapodások a két ország piaci szereplőinek a kooperációját és az egymás országaiban való működését a prudenciális működési keretek közt tartják, így biztosítva a kölcsönösen előnyös és biztonságos együttműködést.

Mivel hazánk elsőként csatlakozott az „Egy Övezet, egy Út” kezdeményezéshez, amely része az ország „keleti nyitás” politikájának, Magyarország aktív szerepet játszik az OBOR négy szekciójának egyikében, a pénzügyi integrációs részlegében. A munkacsoportban hazánk aktívan képviseli Magyarország, mint regionális pénzügyi központ fejlesztési lehetőségeinek koncepcióját, a kereskedelmi bankok magyarországi fióknyitását, illetve leánybankok jövőbeli alapításainak lehetőségeit. Ennek eredményeként mostanra több kínai bank is jelen van hazánkban.

Magyarország egyedülállóan mind az off-shore, mind pedig az on-shore kötvénypiacon sikeres kötvénykibocsátást hajtott végre és 2021-ben hazánk volt az első szuverén kibocsátó, aki zöld panda kötvényt értékesített sikeresen a világ második legnagyobb kötvénypiacán.

Időközben – részben kínai kezdeményezésre - számos közép-kelet-európai magántőkealap is elindult a régiónkban, amely portfólióból hazánk is részesedett, ezzel is segítve a magyar vállalkozások alultőkésítettségén.

A folyamatosan fejlődő bilaterális pénzügyi kapcsolatok mellett Magyarország multilaterális kapcsolatokat is ápol és fejleszt. A keleti nyitás részeként, és a kevésbé fejlett ázsiai országok infrastrukturális lemaradásának csökkentése érdekében hazánk 56. tagországként 2017. júniusában csatlakozott a pekingi székhelyű Ázsiai Infrastrukturális Befektetési Bankhoz (AIIB), annak első bővítési körében. Az AIIB a világ egyik legnagyobb, a közelmúltban létrehozott multilaterális fejlesztési bankja, az első olyan kínai pénzügyi kezdeményezés, amelynek tagsága nyitott a világ bármely országa számára és alapvető célja az ázsiai és a csendes-óceáni térség infrastrukturális fejlesztési szükségleteinek hosszú lejáratú finanszírozása. A szintén jellemzően infrastrukturális beruházásokat támogató, 2020. májusban alakult Multilaterális Fejlesztésfinanszírozási Együttműködési Központhoz (MCDF), Magyarország, mint alapítótag csatlakozott. 

A kínai Külügyminisztérium 2023. március 10-én jelentette be, hogy a Kínai Népköztársaság csatlakozik a külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének (felülhitelesítésének) mellőzéséről Hágában 1961. október 5-én aláírt egyezményhez. A csatlakozási okirat, melyet az ország 2023. március 8-án helyezett hivatalosan letétbe Hollandia Külügyminisztériumánál, 2023. november 7. napján lépett hatályba.

Ennek értelmében a külföldön felhasználandó szárazföldi kínai okiratok diplomáciai felülhitelesítését a kínai Külügyminisztérium és külügyi hivatalok által kiállított Apostille-tanúsítványok váltották fel, így nagykövetségünk már nem végez diplomáciai felülhitelesítési tevékenységet.

További információkért kérjük látogasson el a Kínai Népköztársaság Külügyminisztériumának hivatalos honlapjára: cs.mfa.gov.cn/zggmcg/fjzms

Örömmel jelentjük be, hogy a Budapesti Fesztiválzenekar a COVID időszak következtében törölt kínai turnék után 2023. novemberében ismét Kínába utazhat, hogy 7 nap alatt 4 különböző városban 5 hangversenyt adjon.

A koncertek karmestere a világ 6. legjobb karmestereként elismert Fischer Iván lesz, szólistaként Anna Vinnitskaya zongoraművésznő lép fel a zenekarral.

A zenekar idén decemberben ünnepli fennállásának 40. évfordulóját, így ez a mostani kínai turné kicsit az ünnepi hangulat jegyében telik majd.

A turné részletes programját, valamint leírást a zenekarról és az alapító karmesterről, magyar és angol nyelven, ezen a linken lehet letölteni.

A kínai Külügyminisztérium tájékoztatása szerint 2025. december 31. 24:00 óráig (UTC+8, pekingi idő szerint) a magyar hatóságok által kibocsájtott érvényes magánútlevéllel rendelkező utasok, akik üzleti, turisztikai, családi látogatás, tranzit vagy kapcsolatépítés (ún. ’exchange visit’) céljából utaznának be a szárazföldi Kína területére, a belépéstől számítva 30 napig kínai vízum igénylése nélkül léphetnek be és tartózkodhatnak az országban.  

Figyelem! A határellenőrzés során a kínai hatóságok továbbra is kérhetik a belépés célját és időtartamát igazoló támogató dokumentumok bemutatását, így például szállásfoglalás-igazolást, repülőjegyet (visszaútra vagy tovább utazáshoz), meghívólevelet és további kapcsolódó iratokat. A 30 napot meghaladó vagy egyéb célú tartózkodás esetén a beutazáshoz továbbra is szükséges vízumot igényelni!

Magyarország állampolgárai, amennyiben a célországba továbbúti repülőjeggyel rendelkeznek, és az oda történő beutazás feltételeinek megfelelnek, vízummentes tranzitálási lehetőséggel élhetnek a Kínai Népköztársaság kijelölt határátkelőin.

A kínai bevándorlási hivatal 2024. december 17. napján közzétett tájékoztatása szerint, 60 ország, köztük Magyarország állampolgárai vonatkozásában is 240 órára emelik a vízummentes tranzitálás időtartamát, amennyiben az utazók a határrendészeti előírásokat teljesítik (a belépést követően legalább 3 hónapig érvényes úti okmány, harmadik ország területére történő továbbutazáshoz szükséges engedély és repülőjegy, valamint ún. ’Arrival card for temporary entry’ kitöltése a határon).

A vízummentes tranzitálás részletszabályival kapcsolatban kérjük, hogy a Kínai Bevándorlási Hivatal honlapján, illetve a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövetségén legyenek kedvesek tájékozódni.